Érdekes és nagyon-nagyon elgondolkodtató volt.
Különösen azért, mert mindannyian a szokásaink rabjai vagyunk. És valóban ugyanakkor indulok el dolgozni, ugyanoda állok a megállóban, ugyanoda állok a járművön, belemerülök a gondolataimba, a telefonomba, ....
Nem tölt el rémülettel, de mindenképpen elgondolkodtató a kiszámíthatóságunk.
A sztori kicsit lassan indult, az első 100 oldal után viszont izgalmas volt.
És nekem nem volt kisámítható a vége. A legvége meg végképp nem.
Fülszöveg:
Mindennap mögéd férkőzik a tömegben. Most már a neved is tudja.
Zoe Walker megpillantja a saját fényképét egy londoni újság apróhirdetés-rovatában. Magyarázat nincs: csak egy szemcsés fotó, egy weboldalcím és egy telefonszám. Zoe megmutatja az újságot családjának, akik meg vannak győződve róla, hogy a képen a nő egyszerűen csak hasonlít rá. Másnap azonban az újságban újabb fotó jelenik meg, egy másik nőé, majd a következő napon megint egy másiké. Zoe gyanakodva figyeli a híreket, és hamarosan összefüggést talál a képek között: a nők bűncselekmény áldozatai lettek.
Zoe paranoiája egyre növekszik. Valami tévedés történt? Véletlen egybeesés? Vagy valaki azt teszi, amire a jelek utalnak: a képeken lévő nők minden egyes mozdulatát árgus szemmel követi?