2013. június 4., kedd

Andy McQuade: És alszom, alszom el…


A fülszöveg alapján másra számítottam. Kicsit félve vettem kézbe, féltem hogy egy másik Natasha története rajzolódik ki előttem.
Nos nem ez történt. Sőt csalódást okozott.
Kétségeim támadtak, hogy valóban megtörtént-e ez a történet.
Ha igen, akkor az "író" nem irodalmi művet alkotott, hanem pszichoterápia miatt írta le a történetét. Olyan hevenyészett volt, olyan semmilyen.
A történetben a gyerek felnőtt ugyan, de valahogy olyan "senki" lett. Semmi fejlődés, semmi katarzis, sem a szereplőnek, sem nekem az olvasónak...

Sajnálom, de ez gyenge volt.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése