Gondoltam - ha ez mindenkinek ennyire ízlik, nekem is meg kell kóstolnom.
Kóstolgattam, kóstolgattam...
Mert mindenkinek jár 15 perc, vagy 50 - 100 oldal.
De sajnálom, nem megy. Nem érzem magaménak a plüssállatok főszereplését. Lehet hogy öregszem, de olvasva a könyvet mindig elfelejtettem ki kicsoda, ki kivel van.....
Brrrr.....
Rég nem történt velem ilyen, de letettem.
Talán majd egyszer újra megpróbálom.
Talán felnövök hozzá.
Hiszen amikor kölök voltam, nem olvastam el olyan könyveket, amiket felnőtt fejjel szívesen elolvastam. Sőt élveztem is.
Ugyanakkor mai fejjel újraolvasva a régi könyveket elcsodálkozom, mit szerettem olyan nagyon rajta.
Na jó, a Winnetou örök szerelem. Kiolvastam kb.negyvenszer és ha ma a kezembe veszem, ismét élményt nyújt.
Valójában ezek azok a könyvek, melyeket meg kell szereznem, ott kell legyen a polcomon.
Ahonnan bármikor levehetem és elutazhatok velük, vagy sírhatok, nevethetek a főszereplőkkel.
Nos igen, sokszor kölcsön-, könyvtári könyveket olvasok, mert nagyon drágák a könyvek.
Nagyon-nagyon drágák. Ezért megválogatom, mi kerüljön fel a polcomra.
Viszont ezeket a könyveket talán akkor is megpróbálnám kimenekíteni, ha tűz ütne ki.
Valamikor két éve találkoztam először a "veszíts el egy könyvet" kezdeményezéssel.
Ha jól emlékszem az orosházi könyvtár indította el. A lényege: írd bele a könyvbe a megadott szöveget (kinek a kezdeményezése ez az ació,szándékosan elveszítésről van szó, olvasd ki, majd veszítsd el te is )
Külön kérés volt, hogy KÖNYV legyen (nem nyomtatott, fénymásolt...) és olyan,amit szeretsz.
Bizony kénytelen voltam néhány kedvenc könyvemet (S.King, Bronte ,Moore ) még egy példányban beszerezni, mert a sajátomat nem adom.
Tök jó kezdeményezés volt, de nem nekünk magyaroknak való .
Mi csak találni szeretünk, elveszteni nem. Még azon az áron sem, hogy valakinek örömet szerzünk.
No és persze én sem találtam sem a tömegközlekedésben, sem az orvosi rendelőben, .... :(
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése