2011. május 27., péntek

Sarwat Chadda - Az ördög csókja


A fülszöveg szerint:


A rozsdás lánc megcsikordult, ahogy a fiú, őt figyelve előre-hátra hintázott. Talán nem ő az. Lehet, hogy csak egy hétköznapi gyerek. Talán nem kell megölnöm. Billi San Greal Próbája. Az utolsó teszt a beavatása előtt. De nem erre számított. Nem arra, hogy egy kissrácot kell megölnie. Billi sorsa, hogy kövesse apját a Rendbe, és megóvja az embereket az Istentelenektől. A több ezer gonosz, megkínzott lélektől, amelyek az emberiséget tekintik prédájuknak. Billi tizenöt éves. Brutális harcból és halálos csatákból álló életre vágyik? Vagy kísértés fenyegeti, hogy rossz útra vigye?

Lassan lehet hogy el kell gondolkodnom azon, hogy velem van a baj. Ilyen sikertelen sorozatom nem lehet, bizonyára „befordultam”, „emo”-s lettem vagy tudomisén mi van velem, mert ez a könyv is csak közepesen tetszett.
A fülszüveg alapján azt hittem sikerült végre egy jó könyvet találnom.
Nos a főszereplő lánynak már a neve is furcsa. Billi . Ráadásul SanGreal, ami ugye hajaz a Szent Grál-ra. Az apja Arthur SanGreal. Ez kissé elcsépelt a templomos történethez, de ne ítélkezzünk előre.

Érdekesen indul a sztori, a fülszöveg soraival. Azt gondoltam, ez egy jó kis könyv lesz.
Majd megjelenik a történetben a mitológia rémségesen lebutítva. Néhány mondatban belemegy az angyalok és démonok születésébe, a templomosok szerepe alig van kidolgozva. Később valahogy feltűnik némi mohamedán vallás - nem is értem mit keres itt ( a lány a történet szerint félig arab)
Akit a legjobban kedveltem, az a negatív szereplő volt- mégis bennem lehet a hiba.
Billi-t egyáltalán nem szerettem. Sablonos, kitörni vágyó tini, aki nem lát az orránál tovább.
Az apa , az elkötelezett templomos, aki mindent háttérbe szorít a cél eléréséhez.
Kay, aki … van szerepe, de elhanyagolható.
Viszont Mihályt, a bukott angyalt kedveltem.
( A rossz névválasztás itt a legszembetűnőbb Billi,Kay,Arthur  <---> Mihály )
- köszönet a fordítónak az átgondolatlanságért
A történet ugyan "zajlik", csaták, viták... de semmi élmény. A mondatszerkesztés egyszerű, a karakterek elnagyoltak, nem tudok egyértelműen valaki oldalára állni. Sokkal többet ki lehetett volna hozni a sztoriból , mert az alap elgondolás nem lett volna rossz.

Azt hiszem ezzel máris több mondatot pazaroltam rá, mint amennyit ért.
Olyan semmilyen történet, semmilyen érzés, olyan : "Ez is megvolt".

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése