Próbáltam ülepedni hagyni, de nem változott bennem semmi.Haragszom.
Haragszom magamra, mert elolvastam, pedig éreztem, hogy ez nem az én könyvem lesz.
Haragszom Jessie-re, mert egy nyavalygó tinédzser, aki csak magával törődik. Úgy tesz, mint aki a születendő gyermeket és a jövő lehetőségét tartja fontosnak, de valójában csak egy eltévedt öngyilkos hajlamú gyerek, aki a saját középszerűségét a mártírkodással próbálja egyensúlyba hozni.
Nem hallgat senkire, csak a magáét szajkózza.
Haragszom Jane Rogers-re, mert összezavart azzal, hogy nem különböztetett meg múlt és jelen időt.
És azért is, mert ez jobb regény is lehetett volna.
Lehetne disztópiás, ha ki lenne fejtve a történet.
(Bár nem tudom, hogy öt spermadonor és néhány női pete hogyan oldhatná meg a népesség problémáját.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése