2011. április 13., szerda

Wolf Serno: A campodiosi seborvos

Vitus kalandos története folytatódik.
Miután megtalálta egyetlen élő rokonát, nagybátyját, az angol lordot.
Sajnos a lord igen öreg, így nem tudnak sok időt együtt tölteni. A lord mindenét Vitusra és Arlette-re hagyja.
Vitus leteszi a hajóorvosi vizsgát és útra kel, hogy megtalálja
Arlette-t. Útja a két barátjával Magiszterrel és Enano-val az Újvilágba vezet. Kalózokkal találkoznak, majd hajótöröttként sodródnak a tengeren míg elvetődnek a Karib térségbe.
Itt is, mint mindenhol, barátokra lelnek, akik segítik őket az útjukon.
Bármilyen bánat, baj éri is őket, az optimizmusukat sosem veszítik el, hiszen "csalánba nem üt a mennykő"
Megtörténik a nagy egymásratalálás a lánnyal, de Vitus története itt még mindig nem ér véget.
.............................


A story továbbra is magával ragadó, az orvosi leírások hitelesnek tűnnek.
Pl. Koka cserje rágcsálása egy beavatási szertartás előtt
A szereplők (újabbak és visszatérő régebbiek) jól formáltak.
Volt olyan rész ahol nehezebben ment az olvasás, mert kicsit nehéz volt olvasni a francia nyelv keveredését, de a történet ezt kívánta meg.
Alig várom a harmadik részt.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése