2011. július 30., szombat

Angol Top 100

Forrás: http://www.wesselenyi.com/top100konyv.htm

A XX. század legnagyszerűbb könyvei - a britek szerint


1996 szeptemberében a Waterstone's könyvesbolt hálózat és a brit 4. TV csatorna közös közvéleménykutatást végzett, hogy összeállítsa a 20. század legnagyszerűbb könyveinek listáját. Rengeteg szavazat érkezett az olvasóközönségtől, összesen több, mint 4 ezer könyvre, köztük a legkülönbözőbb művekre és szerzőkre. Az alább felsorolt száz könyvcím jól illusztrálja a huszadik századi irodalom gazdagságát és sokszínűségét.


Az eredeti angol nyelvű Top100 listát 1998-ban - sok évvel a hazai Nagykönyv mozgalom előtt - leltem fel az interneten, majd weblapom látogatóinak segítségével készítettem el hónapok alatt a magyar változatot. Azokat a könyveket, melyeknek magyarításáról nem tudok, *-gal jelöltem. Ha valaki ismeri az esetleges magyar fordításban megjelent mű címét, kérem írja meg nekem!



TOP 10

1. J. R. R. Tolkien - A gyűrűk ura
2. George Orwell - 1984
3. George Orwell - Állatfarm
4. James Joyce - Ulysses
5. Joseph Heller - A 22-es csapdája
6. J.D. Salinger - Zabhegyező
7. Harper Lee - Ne bántsátok a feketerigót!
8. Gabriel Garcia Marquez - Száz év magány
9. John Steinbeck - Érik a gyümölcs
10. Irvine Welsh - Trainspotting


TOP 11-100

11. Jung Chang - Vadhattyúk
12. F. Scott Fitzgerald - A nagy Gatsby
13. William Golding - A legyek ura
14. Jack Kerouac - Úton
15. Aldous Huxley - Szép új világ
16. Kenneth Grahame - Szél lengeti a fűzfákat
17. A.A. Milne - Micimackó
18. Alice Walker - Kedves jóisten!
19. J. R. R. Tolkien - A babó
20. Albert Camus - Közöny
21. C. S. Lewis - Az oroszlán, a boszorkány és a különös ruhásszekrény
22. Franz Kafka - A per
23. Margaret Mitchell - Elfújta a szél
24. Douglas Adams - Galaxis útikalauz stopposoknak
25. Salman Rushdie - Az éjfél gyermekei
26. Anne Frank - Anna Frank naplója
27. Anthony Burgess - A gépnarancs
28. D. H. Lawrence - Szülők és szeretők
29. Virginia Woolf - A világítótorony
30. Primo Levi - Ember ez?
31. Vladimir Nabokov - Lolita
32. Iain Banks - The Wasp Factory* * -> A darázsgyár
33. Marcel Proust - Az eltűnt idő nyomában
34. Roald Dahl - Karcsi és a csokoládégyár
35. John Steinbeck - Egerek és emberek
36. Toni Morrison - Beloved* -> A kedves
37. A. S. Byatt - Possession* -> Mindenem
38. Joseph Conrad - A sötétség mélyén
39. E. M. Forster - Indiai kaland
40. Richard Adams - Gesztenye, a honalapító
41. Jostein Gaarder - Sophie világa
42. Umberto Eco - A rózsa neve
43. Gabriel Garcia Marquez - Szerelem kolera idején
44. Daphne du Maurier - A Manderley-ház asszonya
45. Kazuo Ishiguro - A főkomornyik szabadsága
46. Milan Kundera - A lét elviselhetetlen könnyűsége
47. Sebastian Faulks - Birdsong*
48. E. M. Forster - Szellem a házban
49. Evelyn Waugh - Utolsó látogatás
50. Vikram Seth - A Suitable Boy*
51. Frank Herbert - A dűne
52. John Irvine - A Prayer for Owen Meany* -> Fohász Owen Meanyért
53. Patrick Süskind - Parfüm
54. Boris Pasternak - Doktor Zsivágó
55. Mervyn Peake - Gormenghast* -> Titus Groan
56. Laurie Lee - Cider with Rosie*
57. Sylvia Plath - Az üvegbúra
58. Margaret Atwood - A szolgálólány meséje
59. Vera Brittain -Testament of Youth*
60. John Fowles - A mágus
61. Graham Greene - Brightoni szikla
62. Robert Tressell - The Ragged-Trousered Philanthropists*
63. Mikhail Bulgakov - Mester és Margarita
64. Armistead Maupin - Tales from the City*
65. John Fowles - A francia hadnagy szeretője
66. Louis de Berniéres - Corelli kapitány mandolinja
67. Kurt Vonnegut - Az ötös számú vágóhíd
68. Robert Pirsig - A ZEN meg a motorkerékpár-ápolás művészete
69. E. M. Forster - Szoba kilátással
70. Kingsley Amis -Szerencsés flótás
71. Stephen King - Az
72. Graham Greene - Hatalom és dicsőség
73. Stephen King - Állj mellém! / Végítélet (2 kül. fordítás)
74. Erich Maria Remarque - Nyugaton a helyzet változatlan
75. Roddy Doyle - Paddy Clark Ha Ha Ha*
76. Roald Dahl - Matilda három csodája
77. Brett Easton Ellis - Amerikai pszicho
78. Hunter S. Thompson - Félelem és reszketés Las Vegasban
79. Stephen Hawking - Az idő rövid története
80. Roald Dahl - James and the Giant Peach* ->James és az óriásbarack
81. D. H. Lawrence - Lady Chatterley szeretője
82. Tom Wolfe - Hiúságok máglyája
83. Delia Smith - Complete Cookery Course*
84. Brian Keenan - An Evil Cradling*
85. D. H. Lawrence - Szivárvány
86. George Orwell - Csavargóként Párizsban, Londonban
87. Arthur C. Clarke - 2001 Űrodüsszea
88. Gunter Grass - A bádogdob
89. Alexander Szolzsenyicin - Iván Gyenyiszovics egy napja
90. Nelson Mandela - A Long Walk to Freedom* -> A szabadság újtán
91. Richard Dawkins - Az önző gén
92. Michael Crichton - Jurassic Park
93. Lawrence Durrell - Alexandiriai négyes
94. Alan Paton - Cry the Beloved Country*
95. Nick Hornby - Pop, csajok, satöbbi
96. Roddy Doyle - A mozgóbüfé
97. Roald Dahl - Szofi és a Habó
98. Anthony Burgess - Earthly Powers* ->Földi hatalmak
99. Robert Graves - Én, Claudius
100. Nicholas Evans - A suttogó


Női szerzők első 10 könyve:
Harper Lee - Ne bántsátok a feketerigót!
Jung Chang - Vadhattyúk
Alice Walker - Bíborszín
Margaret Mitchell - Elfújta a szél
Anne Frank - Anna Frank naplója
Virginia Woolf - A világítótorony
Daphne Du Maurier - A Manderley-ház asszonya
Toni Morrison - Beloved* -> A kedves

A. S. Byatt - Possession* * -> Mindenem
Sylvia Plath - Az üvegbúra

Kortárs szerzők első 10 könyve:

Joseph Heller
Harper Lee
Irvine Welsh
Jung Chang
J. D. Salinger
Gabriel Garcia Marquez
Douglas Adams
Salman Rushdie
Alice Walker
Iain Banks


A Top 100-ban szereplő Nobel díjasok:

Toni Morrison (1993)
William Golding (1983)
Gabriel Garcia Marquez (1982)
Alexander Szolzsenyicin (1970)
John Steinbeck (1962)
Albert Camus (1957)


Amerikai szerzők első 10 könyve:

Joseph Heller - A 22-es csapdája
J. D. Salinger - Zabhegyező
Harper Lee - Ne bántsátok a feketerigót!
John Steinbeck - Érik a gyümölcs
F. Scott Fitzgerald - A nagy Gatsby
Jack Kerouac - Úton
Alice Walker - Bíborszín
Margaret Mitchell - Elfújta a szél
Vladimir Nabokov - Lolita
John Steinbeck - Egerek és emberek


Épphogy lemaradtak - a Top100 után következő 25 könyv:

T. S. Eliot - A puszta ország
John Steinbeck - Édentől keletre
Samuel Beckett - Godot-ra várva
T. S. Eliot - Négy kvartett
Donna Tartt - A titkos történet
Nick Hornby - Fociláz
Ernest Hemingway - Az öreg halász és a tenger
Arthur Koestler - Sötétség délben
Gerald Durrell - Családom és egyéb állatfajták
Dylan Thomas - A mi erdőnk alján
Ernest Hemingway - Akiért a harang szól
Martin Amis - London Fields*
William Faulkner - A hang és a téboly
E. Annie Proulx - Hajózási Kikötői hírek
Germaine Greer - The Female Eunuch* -> A kasztrált nő
Margaret Atwood - Cat's Eye*
Albert Camus - A pestis
Anne Rice - Interjú a vámpírral
D. H. Lawrence - Szerelmes asszonyok
Simone de Beauvoir - A második nem
Ford Madox Brown - A jó katona
L. P. Hartley - A szerelmi postás
Virginia Woolf - Orlando
Robert Graves - Isten hozzád, Anglia!
Stella Gibbons - Cold Comfort Farm*

2011. július 29., péntek

Markus Zusak: A könyvtolvaj

Huhhhh, hát ez nagyon ott van.
Most tettem le, és szinte vágyom rá, hogy úra kezdjem.

Iszonyatosan jól írja le az író a történetet, nagyon szeretem a szereplőket, elborzaszt a háború, a hitleri kegyetlenkedés....
Egyszerre szeretem és gyűlölöm.
Ahogy a könyvbe Liesel írja utolsó mondatként:
"Gyűlölöm és szeretem a szavakat ... ",
Igaz hogy ő hozzáteszi: "és remélem hogy jól használtam őket"
Hát kicsi Liesel, meg szeretnélek nyugtatni, JÓL HASZNÁLTAD ŐKET! Sőt nagyszerűen!!

A borítójába azonnal beleszerettem, amint megláttam. Pedig jobban megnézve...   hát nem is tudom ...
A második benyomásom: a súlya. Manapság igen szokatlan, hogy minőségi papírra vessék a betűket.  Utólag látom, maradandó akartak alkotni, ha már Zusak maradandót alkotott.

Amikor elkezdtem, azt hittem ez nem az én könyvem. Mi az hogy a Halál mesél el egy történetet? Az első tizen oldal olvasásakor felreppent egy gondolatom : abba fogom hagyni. De mint ismeretes, minden írónak adni kell egy órát. Hát bizony Zusak meggyőzött.
Ugyan picit zavar, hogy a Halál időnként előre lelövi a "poént", de néha még talán jó is. Hisz drukkolnék a főszereplőknek.. de nem szükséges, mert Ő már felkészített a valóságra.

Nagyon képletesen ábrázolja a félelem melletti életet, az emberiességet, az embertelenséget.
Eddig csak ezt a könyvtári példányt olvastam, de érdemes arra, hogy megszerezzem.
Mert maradandó és örök érvényű.
Mint az érzés, amit kivált.

S mi lenne velem idézet nélkül:
"Azt hiszem az emberek szeretnek nézni egy kis pusztítást. Homokvár, kártyavár, ezzel kezdik. És egyre nagyobb dolgok jönnek - ehhez nagy tehetségük van. "

Véleményem: MINDENKI OLVASSA EL!


Fülszöveg:
"EGY APRÓ KIS TÉNY:


MEG FOGTOK HALNI


1939. A náci Németország. Az ország visszafojtja lélegzetét. A halálnak sohasem volt még ennyi dolga.
Liesel, egy kilencéves kislány a nevelőszüleivel él a Himmel utcában. A szüleit koncentrációs táborba vitték. Liesel könyveket lop. Ez az ő története meg a Himmel utca többi lakójáé, amikor a bombák hullani kezdenek.


FONTOS INFORMÁCIÓK
ez a kis történet
egy lányról
egy harmonikásról
néhány fanatikus németről
egy zsidó bokszolóról
és egészen sok lopásról szól


MÉG VALAMI, AMIT TUDNOTOK KELL
A HALÁL HÁROMSZOR FOGJA MEGLÁTOGATNI A KÖNYVTOLVAJT

2011. július 28., csütörtök

Cecelia Ahern: Bennem élsz

Fülszöveg:
Justin Hitchcock, a jóképű, ámde morózus, amerikai művészettörténész még nem lábalt ki a válása okozta sokkból; kiábrándultan és depressziósan éli napjait. Dublinban tart előadást, amikor rábeszélik, hogy vegyen részt egy anonim véradáson. Joyce Conway, a harmincas évei elején járó, rossz házasságban élő ír fiatalasszony balesetet szenved, és csak vérátömlesztéssel sikerül megmenteni az életét, de még így is elveszíti azt, amire a világon a legjobban vágyott: a kisbabáját... Amikor Joyce magához tér, úgy érzi, mintha valaki a testébe költözött volna: más álmait álmodja, más emlékeire emlékszik, és ez a különös idegen segít neki abban is, hogy túljusson saját fájdalmán. Gyökeresen megváltoztat maga körül mindent, idős édesapjához költözik, és már csak abban biztos, hogy megmagyarázhatatlan lelki kapocs köti össze az ismeretlen férfival. De vajon hogyan jut Justin nyomára, hogy megköszönje neki az életét? Cecelia Ahern ötödik regénye ismét bővelkedik meglepő fordulatokban.

Véleményem: kettős
Majdnem Romana. (Bocs mindenkitől, de az nem jön be)
Végigkergetik (vagy inkább kerülgetik) egymást a könyvön, mígnem.... Romana :(


De a 76 éves fatert nagyon bírtam. Ahol belekavarodott a sztoriba, ott hanosan röhögtem. Mondjuk elég ciki a tömegközlekedésen vagy a strandon egyedül röhögni.... de ez van.
Az írónő inkább vele írhatna egy szórakoztató történetet.:)
Az nagyon ütős lenne, szinte látom magam előtt, amint a nagypapa 76 évesen "kiszabadul" a "civilizációba" és ott mindenféel történik vele.

2011. július 27., szerda

Kerstin Gier : Férfiak és egyéb katasztrófák

Fülszöveg:
Németország modern női sikerírója azt kínálja olvasóinak, amiből ma a legkevesebb van: felhőtlen humort, önfeledt vihogást, könnytörülgetős, térdcsapkodós hahotázást.


Görbe tükröt tart a magukat istennek képzelő férfiak elé, ugyanakkor segít elfogadtatni velünk saját gyengéinket és emlékeztet bennünket rejtett értékeinkre. Judith, a 26 éves, „nyugdíjas” egyetemista elégedetlen az életével. Izomagyú barátja fontossági sorrendjében ő csak a kerékpározás után szerepel, és folyamatos harcban áll a kilóival, pattanásaival. Barátnői helyzete sem rózsásabb: Susanna elsüllyed egy gusztustalan haspók mellett, Katját gátlástalanul csalja a barátja, Bille fejét pedig elcsavarja egy korlátolt, nagyképű alak. Hősnőnket azonban helyzetkomikumokban bővelkedő magánéleti kudarcai nyílegyenesen vezetik az öntudatos önmegvalósítás felé. A négy barátnő a nagy Ő keresése közben egyik groteszk-humoros kalandból a másikba csöppen, egészen a könyv meglepő végkifejletéig.
Hogy ez leginkább a Családom és egyéb állatfajták újabb kori megfelelője? Mondhatnánk, fiatalkori önmagunkon nevetünk, vagy éppen azon, hogy mi is itt tartunk majd pár év múlva?
Legyen akár férfi, akár nő a kedves olvasó bátran engedje át magát ennek a történetnek, és hagyja kiragadni magát azok közül, akik mindig mindent nagyon komolyan vesznek…
Az első sortól az utolsóig garantált szórakozás, ami nem véletlen: Németországban film készült belőle, könyveit eddig 2 millió példányban adták el.
És ha nem volt elég, keressék a szerzőnő korábbi, Halálom után felbontandó című sikerkönyvét is!

Véleményem:
egyszer a  strandra jó volt.
Sajnos nem nevettem sem felhőtlenül, sem máshogy.

2011. július 26., kedd

Sylvia Plath : Az üvegbura

Fülszöveg:
"Furcsa, fülledt nyár volt, azon a nyáron ültették villamosszékbe Rosenbergéket, és én nem tudtam, mit keresek New Yorkban." Egy idegösszeomlás története kezdődik ezekkel a szavakkal. A tizenkilenc éves Esther Greenwoodnak Amerika tálcán kínálja a karriert: felveszik ösztöndíjjal a legjobb iskolába, majd tizenketted magával megnyeri egy divatlap pályázatát, egy hónapra New Yorkba kerül, fogadások, díszebédek, hírességek forgatagába. Csakhogy ő valami többet és tisztábbat vár a társadalomtól, mint az őtőle, és ezért nem tud beilleszkedni a nagy gépezetbe. "Bizonyára úgy illett volna, hogy én is repüljek a lelkes örömtől, mint a többi lány, de - valahogy nem voltam rá képes. Nagyon-nagyon csendesnek és üresnek éreztem magam, akár egy tornádó magja, ahogy csak sodródik kábultan a körülötte tomboló pokoli zűrzavar legközepén." A történet: ennek a baljós hasonlatnak a kibontakozása, a betegség első tüneteitől a közönyös pszichiáter kontárul alkalmazott elektrosokk-terápiáján át a hajszál híján sikeres öngyilkosságig. Végül a gyógyulás tétova stációi következnek, az életbe visszavezető út lehetőségét sejtetve - ami a valóságban tragikusan ideiglenesnek bizonyult. Mert Az üvegbura önéletrajzi mű: az újabb angol-amerikai líra talán legeredetibb tehetségének egyetlen nagyobb szabású prózai alkotása. Megjelenésének évében Sylvia Plath öngyilkos lett.


Olyan sok véleményt olvastam róla, csupa jót... bizony nehéz írni róla.
Esther Greenwood ösztöndíjasként 19 évesen egy hónapra New York-ba kerül. Tizenketted önmagával partikra, divatbemutatókra jár, eszik, iszik, alszik. Jövőképe - hát bizony nincs.
Szinte semmi nem jó neki, nincsenek barátai,... Hazakerül, nyugtatókat lopkod.... az öngyilkosság gondolatával játszik... Anyja pszichiáterhez viszi , onnan egyenes az útja az ideggondozóba, ahol elektrosokkolják.... Közben megtudunk néhány apró momentumot a múltjáról....
 
De sajnos nem értem. Nem tudom, hogy az őrültség hiányzik belőlem, vagy a depresszióra való hajlam, de fel nem foghatom, mi vezethet idáig... Miért nem lehet a sokmindenben meglátni legalább egy pici jót.
 
Amúgy az írás maga - jó, érthetően vázolja a depressziót, vagy tudomisén minek nevezzem.
Olvasmányosnak nem annyira mondanám, mert nem haladtam úgy vele, mint azt gondoltam vola előtte.
Valóban velem lehet a baj, mert a mások által oly nagyon magasztalt könyvek nekem nem nyújtanak olyan élményt, mint azt a véleményekből várnám.

Azért találtam benne idézhető mondatot:
"Ha valakitől semmit sem várnak, nem is csalódhatunk a végén."
Azt hiszem ezt kellett volna szem előtt tartanom....

2011. július 25., hétfő

Arnaldur Indriðason: Távoli hangok

Megpróbáltam...
sajnos már a tetovált lány trilógiánál is zavartak az egyforma (vagy annak tűnő) nevek.
Kb 50 oldalig jutottam... Valahogy se füle, se farka...
lehet... de nem akartam, nem tudtam tovább olvasni...

2011. július 6., szerda

100 legjobb.... (Nagy könyv szavazás)

1. Gárdonyi Géza: Egri csillagok
2. Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk
3. Szabó Magda: Abigél
4. George Orwell: 1984
5. Jókai Mór: Az arany ember
6. A. A. Milne: Micimackó
7. Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg
8. J. R. R.Tolkien: A Gyűrűk Ura I-III.
9. J. K. Rowling: Harry Potter és a bölcsek köve
10. Mihail Bulgakov: A Mester és Margarita

11. Fekete István: Tüskevár
12. Gabriel García Márquez: Száz év magány
13. Tamási Áron: Ábel a rengetegben
14. Jókai Mór: A kőszívű ember fiai
15. Rideg Sándor: Indul a bakterház
16. J. K. Rowling: Harry Potter és az azkabani fogoly
17. J. K. Rowling: Harry Potter és a Titkok Kamrája
18. Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig
19. Fekete István: Vuk
20. Ernest Hemingway: Az öreg halász és a tenger

21. Erich Kästner: A két Lotti
22. Margaret Mitchell: Elfújta a szél
23. Victor Hugo: A nyomorultak
24. Alexandre Dumas: Monte Cristo grófja
25. Wass Albert: A funtineli boszorkány
26. J.K. Rowling: Harry Potter és a Főnix Rendje
27. Kertész Imre: Sorstalanság
28. Alexandre Dumas: A három testőr
29. Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön
30. Henryk Sienkiewicz: Quo vadis

31. Wass Albert: Adjátok vissza a hegyeimet!
32. Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek
33. Móricz Zsigmond: Árvácska
34. Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés
35. Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője
36. Charlotte Brontë: Jane Eyre
37. Rejtő Jenő: Piszkos Fred, a kapitány
38. Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember
39. Emily Brontë: Üvöltő szelek
40. Dallos Sándor: A nap szerelmese

41. Stendhal: Vörös és fekete
42. J.D. Salinger: Zabhegyező
43. Kosztolányi Dezső: Édes Anna
44. Joseph Heller: A 22-es csapdája
45. Fekete István: Bogáncs
46. William Golding: A legyek ura
47. Rejtő Jenő: A tizennégy karátos autó
48. Dallos Sándor: Aranyecset
49. Eric Knight: Lassie hazatér
50. Karl May: Winnetou

51. Fekete István: Téli berek
52. Lev Tolsztoj: Háború és béke
53. Ernest Hemingway: Akiért a harang szól
54. Jane Austen: Büszkeség és balítélet
55. Móra Ferenc: Aranykoporsó
56. Mikszáth Kálmán: A fekete város
57. Meg Cabot: A neveletlen hercegnő naplója
58. Örkény István: Tóték
59. Daniel Keyes: Virágot Algernonnak
60. Rácz Zsuzsa: Állítsátok meg Terézanyut!


61. Umberto Eco: A rózsa neve
62. Daniel Defoe: Robinson Crusoe
63. Robert Merle: Mesterségem a halál
64. Dan Brown: A Da Vinci-kód
65. John Steinbeck: Édentől keletre
66. Jaroslav Haąek: Svejk
67. Irwin Shaw: Oroszlánkölykök
68. Wass Albert: Kard és kasza
69. Ken Follett: A katedrális
70. Erich Maria Remarque: A Diadalív árnyékában

71. Ottlik Géza: Iskola a határon
72. Jókai Mór: Egy magyar nábob
73. Eric Knight: Légy hű magadhoz
74. Németh László: Iszony
75. Ernest Hemingway: Búcsú a fegyverektől
76. Lev Tolsztoj: Anna Karenina
77. Karinthy Frigyes: Utazás a koponyám körül
78. Douglas Adams: Galaxis útikalauz stopposoknak
79. Gabriel García Márquez: Szerelem a kolera idején
80. Vámos Miklós: Apák könyve

81. Szerb Antal: A Pendragon legenda
82. Fehér Klára: Bezzeg az én időmben
83. Böszörményi Gyula: Gergő és az álomfogók
84. Robert Merle: Malevil
85. Paulo Coelho: Az alkimista
86. Szabó Magda: Für Elise
87. Szerb Antal: Utas és holdvilág
88. Závada Pál: Jadviga párnája
89. Gárdonyi Géza: Ida regénye
90. Thomas Mann: A varázshegy

91. Szabó Magda: Régimódi történet
92. Milan Kundera: A lét elviselhetetlen könnyűsége
93. Szabó Magda: Az ajtó
94. Márai Sándor: Egy polgár vallomásai
95. Szepes Mária: A vörös oroszlán
96. Thomas Mann: József és testvérei
97. Jókai Anna: Ne féljetek
98. Faludy György: Pokolbéli víg napjaim
99. Nógrádi Gábor: PetePite
100. Esterházy Péter: Harmonia caelestis

Ottlik Géza: Iskola a határon

Erre a könyvre évekkel ezelőtt figyeltem fel, amikor bekerült a Nagy könv szavazásban a 100 legjobb könyv közé .
Ez a lista nekem szinte olyan, hogy addig nem hallhatok meg, míg mindet el nem olvastam.

Azt hittem velem van a baj, amíg Netelka értékelését nem olvastam a Molyon. Addig csupa pozitív, csupa ötcsillagos, ötösre "osztályozott" értékelést olvastam.
Megnyugodtam.
Mert bizony nehezen ment az olvasás. Nem tudtam beleélni magam a történetbe.
Igen, sok helyen érzem amit nekem Ottlik meg akart mutatni, de a történet nem fogott meg. Medvét kedveltem, Bébét kevésbé.
A fele könyvet nem értettem... ( mi az az elefes - nem lehet a lóf.. a seggedbe !! )  - de ez lehet az én bajom.

Amit érzek a regény kapcsán, nem lehet, vagy csak tőmondatokba lehet foglalni:
Elválni. Idegen. Ismeretlen. Barát. Behódolni. Beállni a sorba. Túlélni. Ellenkezni. Megmutatni. Beilleszkedni. Megérteni. Másnak lenni. Másképp élni. Nem minden áron. Embernek maradni. Embernek lenni.

S talán ennyi lett volna csak a mondandója: embernek lenni (maradni), nem mindenáron beilleszkedni, behódolni, sodródni.

DE volt néhány mondata, ami megfogott, amin töprengtem...
"Engem is megvertek. ... Egytől egyig valamennyien beletörtünk az engedelmességbe. ... soha többet nem beszéltünk erről. Nem azért, mert szégyelltük magunkat vagy szégyelltük a világ szerkezetét, hanem azért, mert már nem volt érdekes, és nem tartottuk fontosnak. Mindez végül semmivé vált és éppen azért vélt semmivé, hogy ne kelljen soha többé beszélni se róla.Csak azokról a sokkal fontosabb dolgokról, amelyek lassan-lassan szétfoszlatták, szétrontották, semmivé mállasztották mindezt."

"Engem pedig nem az bántott,hogy darabokra tépi a kockás füzetünket....Az bántott hogy igaza van: hogy úgyis mindegy.Már egyikünk sem tudná folytatni, amit valaha megkezdtünk"

"Lehet mélyebbre esni a földnél."

"..a világhoz nem alkalmazkodni kell, hanem csinálni, nem újrarendezgetni azt,ami már megvan benne, hanem hozzáadni mindig "

Tetszett ez is:
"Szinte kívánsiság volt bennem, hogy mi lesz, olyan bizonyosra vettem a változást, a fordulatot; mert lelkem mélyén ismertem jól annak a lágyan hullámzó, sodródó mozgásnak a rejtett törvényeit, ami a létezésemet hordozta"
"Három napig madarat lehetett volna fogatni velem akkor este az étteremben"

A hivatalos fülszöveg:
Az író új regénye egyrészt szabályos diákregény, mulattató, néha tragikumba forduló diákcsínyekkel, ártatlan vagy borsos kamasztréfákkal, ugyanakkor jóval több is ennél: egy társadalom lélektani regénye. A Horthy-korszak leendő katonatisztjeinek neveléséről, a határszéli kadétiskoláról szól a regény, ahová az úrifiúkat küldik, hogy a legérzékenyebb kamaszkorban történő kínzatások és az embertelen fegyelembe való nevelés után legtöbben maguk is nevelőikhez hasonló kínzókká, fegyelmezőkké legyenek. Azaz: egy erkölcstelen társadalom áldozataiból ennek a társadalomban a védelmezői. Ottlik hitelesen és nagy művészettel ábrázolja ezt a testi-lelki terrort, aminek védtelenül ki vannak szolgáltatva ezek a kamaszok, és azt a folyamatot, amely odáig zülleszti őket, hogy ezt a természetellenes világot természetesnek és egyedül lehetségesnek fogadják el. A kadétiskola komor, baljós épülete a huszas évek ellenforradalmi Magyarországának szimbóluma – és a regény ennek a szimbólumnak társadalmi és erkölcsi tartalmát, valóságát mutatja be, ítéletet mondva fölötte.