A történet ott folytatódik, ahol az előző abbamaradt. Ugyanakkor kevésbé pörög. Aránylag hosszan éljük a főszereplőkkel a mindennapokat, az igazi pörgés a könyv közepén kezdődik.
Mégis kicsit "lájtosabb", mint a korábbi.
Kevésbé főszereplő az Aréna, és a harcosok és ezt sajnálom.
Viszont a végére felizgat, kíváncsivá tesz, eléri, hogy akarjam a harmadik részt is, még akkor is ha a következő sztori egy részét "sejtem"
Katnisst továbbra is kedvelem, bár kicsit olyan , mint Harry Potter, aki a barátok és támogatók nélkül kevésbé lenne értékes. Egyre jobban megkedvelem a csendes, "háttértáncos" Peetát és nem értem a lány miért hezitál a két fiú között.
Fülszöveg:
A Kapitólium dühös.
A Kapitólium bosszúra éhes.
A Kapitólium vért akar látni.
És az igazi harc csak most kezdődik.
Katniss és Peeta megnyerték az Éhezők Viadalát, így ők és a családjaik megmenekültek az éhezéstől, de a fiatalok nem ülhetnek nyugodtan a babérjaikon. Vár rájuk a hosszú Győzelmi Körút, ismét csak a tévénézők árgus szeme előtt.
A kötelező udvariaskodás unalmát azonban döbbenet és félelem váltja fel, amikor hírét veszik, hogy lázadás készül a Kapitólium ellen. Snow elnök sosem habozott lesújtani az engedetlenekre, és most is ott csap le, ahol senki sem várja. Emberek halnak meg, családok lesznek földönfutók, Katniss és Peeta pedig újabb küzdelemre kényszerülnek, ahol a tétek még nagyobbak, mint korábban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése