2011. augusztus 5., péntek

Rob Thurman: Éjvilág

Fülszöveg:
" Üdv New Yorkban! Ahol egy troll lakik a Brooklyn híd alatt, egy kobold a Central Parkban és egy gyönyörű vámpír az Upper Esat Side egyik manzárdjában - és ez csupán a kezdet. Persze a legtöbb halandó ember tökéletesen vak marad a természetfelettiek éjszakai életére, de Cal Leandros csak félig ember. Apja sötét vérvonala rémmesékbe illő - és most ő és az egész másvilági fajtája Cal nyomában lohol. Vajon miért? Cal eddig nem igazán akart annyi ideig egy helyben maradni, hogy megtudja a választ. Féltestvérével együtt idáig sikerült egy lépéssel az üldözőik előtt maradniuk, de most Cal apja ismét rájuk bukkant. Cal számára most végre kiderül, hogy mit akarnak, mit akartak tőle mindig is. Ő a kulcsa ördögi tervüknek, hogy a Földön elszabadítsák a Poklot. Cal életének legkeményebb küzdelmében a tét az egész emberiség sorsa... „A varázslatos világ legmagasabb csúcsaira és legmélyebb bugyraiba visz el ez a hajtűkanyarokkal teli, fordulatos könyv. Csípős, cinikus, csibészes és titokzatos. Az igazság Odaát van, és nem valami szép..."


Sajnos a véleményem lesújtó....
Gyenge volt ez a könyv, egyszeri olvasásra sem nagyon érdemes.
A fülszöveg valami érdekes urban fantasy regényt vázol fel, ezzel szemben egy lapos, elnagyolt sztori volt.
Valóban van troll, grendell, vámpír, kobold, vérfarkas, de egyik karakter sincs igazán kidolgozva.
A nyelvezete "pongyola".
Lehet hogy valakik szerint "fiatalos", s elismerem nem egy "Kincskereső kisködmönös" nyelvezettel kell a fiatalokat olvasásra nevelni, de ez a másik véglet volt.
A sztori : elején az Odaát sorozat, ahol a két fiútesó tűzön-vízen át kitart egymás mellett, közepétől Burok, ahol valaki megszállja Öcsikét és onnan kezdve az uralkodik a személyiségén és a testén.
Sokszor csak a szemem olvasott, az agyam nem, nem kötött le, de szégyelltem volna megint abbahagyni egy mások által oly nagyszerűnek tartott történetet.
A fordítása is szőrnyű. Hogy mondhat egy női szereplő(ről) olyat, hogy feleségül vett több gazdag pasit. :(

Egyetlen felüdülés a könyv során a két fiútestvér verbális incselkedése. De ennyi.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése