A borítója sem fogott meg, így nehezen vettem kézbe.
Most tettem le. És mindenkinek csak ajánlani tudom.
Mindenekelőtt : Harper Lee megérdemelte a Pulitzer-díjat.
Nem szívesen olvasok vagy nézek magasan díjazott műveket, de ez valóban megérdemelte.
Röviden nem lehet írni róla.
A 30-as évek Amerikája, ahol jellemző volt a fajgyülőlet, (épp a világválság után vagyunk) valamint a társadalmi - inkább szűkebb környezeti - elvárások és azoknak való megfelelés. Ebben a közegben két szálon fut a cselekmény. Két gyerek, akiknek a mindennapjaiba tekinthetünk bele,akiknek az egyedülálló apa mások szerint sokat enged meg, akik nyáron naphosszat színdarabokat kreálnak önmaguk szórakoztatásásra és a falu rémét akarják kifigyelni.
A másik szál az apa története. Köztiszteletben álló ügyvéd, akit megbíztak egy nőgyalázó "nigger"védelmével a bíróságon.
"a niggerbarát olyan kifejezés, amelynek éppúgy semmi értelme, mintha valakit taknyosnak neveznek. Nehéz ezt megmagyarázni, tudatlan, hitvány emberek olyanokra szokták ezt mondani, akik szerintük a négereket többre becsülik, mint őket. Gyakran használják ezt a kifejezést hozzánk hasonló emberekre, amikor közönséges, rosszindulatú szóval akarnak valakit megbélyegezni.
– De te nem vagy igazán niggerbarát, vagy igen?
– De feltétlenül az vagyok. Igyekszem minden tehetségemmel szeretni mindenkit… Néha rosszulesik, néha pedig, szívem, egyáltalán nem is sértés az, amit más ember annak szánt, és ezért nem is fáj."
A cselekmény lassan bontakozik ki, de az első negyede után felpörög.
Egy bírósági ügy kellős közepén két ártatlan gyermek szemével láthatjuk a pert és a kisváros reakcióját.
A gyererek feltétlen bizalommal vannak apjuk iránt, még megrontatlan lélekkel figyelik az eseményt és épp az (p)ártatlanságuk miatt nem értik mi miért történik így.
"Ha minden ember egyforma, miért nem tudnak kijönni egymással? Ha mind egyformák, miért néznek le másokat oly nagy buzgalommal? Scout, én azt hiszem, kezdek megérteni valamit. Azt hiszem, kezdem érteni, miért zárkózik be a házukba Boo Radley évek óta… Nem akar embereket látni."
Az apa mindvégig kitart az erkölcsi elvei mellett ( a gyerekeket is így nevelte), kockára téve akár ez életét is.
"másokkal csak úgy tudok együtt élni, ha saját lelkiismeretem tiszta. Egyetlen dolog van, amiben sose dönthet többségi vélemény, és ez az egyén lelkiismerete."
Olvasmányos,jól megírt regény. Könnyű elveszni a történetben, mert az magával ragad.
S végül.... Azt hiszem több Atticus-ra, Scout-ra és Jem-re lenne szüksége a világnak.
Fülszöveg:
Az alabamai Maycomb városában utolsó gondtalan nyarát tölti egy testvérpár, Jem és négy évvel fiatalabb húga Scout. Az őket anya nélkül nevelő Finch ügyvéd megpróbál tökéletes apaként viselkedni, ám neki sem könnyű. Izzik körülötte a levegő: egy színes bőrű férfit véd a bíróságon… Ráadásul váratlan események, misztikus jelenések, nyugtalanító hírek zavarják meg a család nyugalmát. A gyerekek élete is gyökeresen megváltozik: a felnőtté válás varázslatos és fájdalmas útja immár elkerülhetetlen számukra…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése