2012. február 23., csütörtök

Pierre Lemaitre:Téboly

Sokáig tologattam...
Mindig elkezdtem olvasni, de nem kötött le.
( és mindig kezembe került egy másik könyv ami jobban izgatott )
Végre ez is sorra került. 
Eleinte úgy gondoltam : nyomasztó.
Utána azt gondoltam : érdekes, sodró lendületű.
Végül azt kell leírnom: egyszerű.
A karakterek olyan ... féloldalasak.
Sophie-ból szinte csak a tébolyultat kapjuk, majd hirtelen, csodával határos módon teljesen tiszta. Franz nekem túl mű. Nincs a tetteinek előzménye. (oka van, de nincs előzménye)
A sztori olyan... kiszámítható.
Igaz, a végére sikerült egy kis csavart beletenni, de ez sem igazán emelte az újraolvasható kategóriába.
Szerintem ezt jobban is meg lehetett volna írni, jobban kidolgozni.
Szerintem!

Mégis.....
Ajánlom azoknak, akik nem túl nagy várakozással állnak hozzá, mert egy gyors, könnyed olvasmány, ami kikapcsolt.


Fülszöveg: 

Sophie csinos, szép, fiatal és mindene megvan: szerető férj, remek állás, tágas lakás egy párizsi luxusbérházban. Ám egyre több nyugtalanító dolog történik vele: elhagyja a holmijait, melyek aztán a leglehetetlenebb helyekről kerülnek elő, mindent elfelejt és összezavar, úgy érzi, kezd megőrülni. A baljós események sűrűsödnek körülötte, az élete darabjaira hullik. Van-e valami köze az anyósa és a balesetben nyomorékká vált férje halálához? És ő követte el azokat a gyilkosságokat, amelyeknél minden ellene vall, de különös módon semmilyen emlékképe nincs róluk? Kétségbeesetten menekül városról városra a ránehezedő árnyak és a rendőrség elől, és egy új házasság révén akar új személyazonosságot szerezni magának. De valóban jó megoldást választott? Mit tud voltaképpen arról a férfiről, akivel összeköti az életét?



Az ördögi cselekményszövésű pszichothriller Hitchcock és Brian de Palma rémálomszerű filmjeit idézi. Letehetetlen.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése