Mintha olvastam volna. Olyan ismerős a búra (na jó, az King)
de ahogy a búra körméretét vizsgálják - kanárikkal...
És ahogy olvastam egyre bizonyosabb afelől, hogy bizony olvastam már.
Azt hiszem, ahogy akkor nem hagyott mély nyomot bennem, így most sem fog. A fülszöveg nagyon jó, felkelti a kíváncsiságomat, de belül...
Sajnos sem a sztori, sem a stílus nem fogott meg.
Sci-finek kidolgozatlan, thillernek gyenge, elmélkedésnek, moralizálásnak egyszerű... Szóval, el kell dugnom, mert még a végén harmadszor is kiolvasom, pedig rémesen gyenge.
Sajnos ez ennyi...
Fülszöveg:
ELTŰNT
24 óra a békés angliai falu, Midwich lakóinak életéből. Nem tudni, mi
okozta, de hetekkel később kiderül, hogy a településen valamennyi
termékeny nő
MEGFOGANT
a kiesett idő alatt. Vajon e világi vagy földöntúli hatalmak állnak az esemény mögött? Egy biztos csak: kilenc hónappal később
MEGSZÜLETIK
61 rendkívüli gyermek, akiknek szeméből sugárzik az értelem, és
minden tekintetben fölülmúlják a közönséges embereket. A falusiak
tehetetlenek akaratbefolyásoló képességeikkel szemben, és a hadsereg is
hiába vonul fel ellenük. Pedig hamarosan kiderül, hogy az emberiség és
ez az új értelem nem fér meg együtt kis bolygónkon. Valamelyiknek
feltétlenül
EL KELL PUSZTULNIA
Az angol SF e klasszikusának magyarországi megjelenésére évtizedeket
kellett várni, de gondolatainak időszerűségéből ez mit sem von le. Az
ember örök félelme az ismeretlentől új értelmet nyer, amikor a
fenyegetés a gyerekszobából érkezik. John Wyndham regényének fontosságát
az is jól illusztrálja, hogy az évek során háromszor filmesítették meg.
Az adaptációk sikere után most végre az eredeti mű is eljutott
hazánkba, hogy töprengésre és borzongásra bírja olvasóit.
A Szemünk fényei 1957-es megjelenése óta az SF igazi klasszikusává
vált, ami nem utolsósorban két filmes feldolgozásának is köszönhető, az
1960-as Elátkozottak faluját 1995-ben John Carpenter dolgozta fel újra
olyan színészekkel, mint Chritopher Reeve, illetve Mark Hamill.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése