Ezek jutnak elsőre eszembe erről a könyvről.
Durva - egyszerűen, közérthetően, mindenféle szépítés és köntös nélkül megírt "bárkivel megtörténhet" érzést keltő történet.
Durva - és hihetetlen, hogy a mai jog mellett mennyire bántó érzés lehet egy minden irányból meggyalázott embernek újabb megaláztatásokat elszenvednie.
Borzalmas - mert ezeket a megaláztatásokat nem lehet épelmével kibírni.Lesz-e vajon valaha ép ember, aki ilyen megalázáson keresztül megy? És a kislány, Bethie, aki "végignézi" mindezt, milyen felnőtt lesz? Tud-e majd normális férfi-nő kapcsolatot kialakítani egy ilyen lelki törés után? A könyv szerint igen, de kételkedem benne.
Ha nem bízhatok a törvénykezésben, ha mindenki bennem látja a bűnöst, ha némának és süketnek kell lennem, hogy túléljem...
Nem is tudom mit tennék...Borzasztó érzés.
Súlyosabbá teszi, hogy néha "hozzá" beszél - számomra nem derül ki, hogy kicsoda.
Szinte "saramagoi" tömörséggel teszi még súlyosabbá a szavakat, a mondandót.
Nagyon elgondolkodtató a történet még akkor is, ha irodalmilag nem volt kiemelkedő.
Kicsit érdekesebb lett volna, ha Picoult módjára több nézőpontban mutatja meg a morális kérdéseket.
Fülszöveg:
Egy döntés egyetlen másodperc törtrésze alatt – és az élet örökre megváltozik. Teena Maguire-nek nem kellett volna lerövidítenie az utat hazafelé azon a július negyedikén. Nem éjfél után, és nem a Rocky Point Parkon át. Nem a tizenkét éves kislányával. Nem abban a kihívó öltözékben: szűk felsőben, levágott szárú farmerben, magas sarkú szandálban.
Magának kereste a bajt. Egy csapat felajzott, bedrogozott, részeg tízen-huszonéves fiú összeverte, megerőszakolta, majd ott hagyta vérbe fagyva a parkbeli csónakház mocskos padlóján. Kislánya, Bethie tanúja volt anyja meggyalázásának. Az elkövetőket – környékbeli srácokat – rövidesen letartóztatta a rendőrség. Várható, hogy elítélik őket brutális tettükért. De vajon a jogszolgáltatás egyenlő-e az igazságszolgáltatással? Mire képes egy gátlástalan sztárügyvéd? Hogyan reagál a közvélemény? Teena élete kettétört. Bethie-nek hirtelen véget ért a gyermekkora – mindennapjaikba beköltözött a félelem, hisz Niagara Falls elég kis város, nap mint nap összetalálkozhatnak az óvadék ellenében szabadlábra helyezett tettesekkel, családtagjaikkal, szembesülniük kell az előítéletekkel. Talán egyetlen igazi támogatójuk akad: Dromoor rendőr, az öbölháborús veterán, aki tudja, mit jelent az igazság, s hogy mi a szeretet.
"Mert az emberek a szívük mélyén arra vágynak, hogy megtévesszék és összezavarják őket."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése