2012. szeptember 30., vasárnap

Horace McCoy: A lovakat lelövik, ugye?

Hát nem is tudom... Szerintem túlmisztifikált a történet körüli óda...
Jó volt... és ennyi.
Érdekes a sztori, hogy mi mindent megtesznek az emberek, hogy egyik napról a másikra kihúzzák valahogy, vagy hogy ismertekké váljanak.
Érdekes az is, hogy milyen hatással van másokra egy, a végletekig pesszimista ember, mai szóval energia vámpír.
De nekem ennyi...
 
Fülszöveg:
„Rollo belefújt a sípjába, a közönség izgatottan felugrált. A maratoni táncversenyek közönségét nem kell fokozatosan felkészíteni. Ha történik valami, azonnal a tetőfokára hág az izgalom. Ebben a tekintetben a táncverseny éppen olyan, mint egy bikaviadal.”
1935-ben vagyunk, az Egyesült Államokban, egy tengerparti nyaralóhelyen. Egy több hétig tartó kegyetlen, gladiátori küzdelem résztvevője a kisregény két fiatal főhőse: Robert Syverten és Gloria Beatty.
A regény időtállásának, modernségének bizonyítéka, hogy 1970-ben film készült belőle, mely nemcsak a harmincas évek válsághangulatát idézi, hanem a mai Amerikáét is.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése