A könyve is érdekes módon került a kezembe. A MOLYon olvastam róla, így eltettem a kisagyam bugyrába, majd egyszer...
Igenám, csak kitolásként kb.egy hónapja megláttam, hogy a tvben levetítik ezt a filmet. Hát a filmet felvettem, a könyvet kikölcsönöztem. :)
És most pótolhatom a hiányosságaimat.
Tele van ugyan "leírásokkal", de ezek nem a fárasztó "mikor történik már valami", hanem abban is van valami érdekes, valami történet. A nyelvezete eleinte szokatlan, rá kell hangolódni, majd pedig könnyen visszasodor a múlt századi Angliába, az urak közé, akik pl. a nyelvújítás gondolatával űzik el az unalmat, vagy akik "egyszerűnek" tartják a nőket.
A történet lassan indul, majd elragad, lebilincsel. Vannak mondatok, melyeket többször el kell olvasni, mert több van benne. Olyan "idézhető". :)
A cselekményt tökéletesen visszaadja a fülszöveg, de a hangulatot, a vívódást, a nárcizmust, a befolyásolást, a bűnt nem - ezt mindenkinek meg kell kóstolnia.
Fülszöveg:
Dorian gazdag és gyönyörű fiatalember, aki örökké szép és fiatal akar maradni, s ezért még a lelkét is eladná. Miután egy barátja megfesti portréját, a fiú csak azt kívánja, hogy bárcsak a képmása öregedne helyette. Ördögi kívánsága teljesül. Dorian átadja magát az élvezeteknek, a bűn útjára lép, míg egy napon szörnyű felfedezést tesz; a pincében elrejtett képmás életre kel…
Oscar Wilde egyetlen regénye az angol irodalom alapműve, korának botrányirodalma. Görbe tükörben mutatja be azt a társadalmat, amelyet elvakítanak a külsőségek, amely bármeddig képes lesüllyedni az élvezetek hajhászásáért, amelyben a felszínes szépség az élet értelme, amiért bűnt elkövetni művészet
Miután elolvastam a könyvet, kényetelen voltam az íróval kapcsolatos hiányosságaimat pótolni.
A Wikipédia szerint ez a műve 1890-ben , 36 éves korában jelent meg - nagy port kavarva. Ez hozta meg neki a hőn áhított ismertséget, melyhez hírhedtség is társult. Majd 1891-ben megismerkedett egy ifú íróval, s az ifúval való kétes barátsága, kapcsolata (ún.fajtalankodása) miatt börtönben ült 1895-97 között.
Mindez azért érdekes, mert ha igaza van Wiki-nek, akkor szinte megjósolta ebben a könyvében a jövőjét.
Az ismertséget, a vad élvezeteket,az ifjút, a mély barátságot, a befolyásolást, majd a bűnhődést.
A leírás szerint ez a mondat jellemzi az írót:
"...mert a világon csak egy rosszabb dolog van annál, ha beszélnek rólunk, az pedig az ha egyáltalán nem beszélnek rólunk."
Néhány érdekes mondat:
"Mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri is, önmagát azonban elveszíti, és romlásba dönti?"
" Azok a szenvedélyek zsarnokoskodnak rajtunk legerősebben, melyeknek eredetét eltitkoljuk magunk előtt. Azok a leggyöngébb mozgató okaink, melyeknek természete öntudatossá vált bennünk. Gyakran megtörtént, hogy azt gondoltuk, másokkal kísérletezünk, pedig tulajdonképpen magunkkal kísérleteztünk."
" Az emberek szeretnek olyasmit adni, amire nekik maguknak van legnagyobb szükségük. Ezt nevezem én az igazi nagylelkűségnek."
" Az életünk sokkal rövidebb, semhogy vállunkra vegyük mások bűneinek terhét. Mindenki a maga életét éli, és maga fizet érte. Csak az a szomorú, hogy gyakran fizetünk egyetlen hibáért. Igen, mindig újra és újra kell fizetnünk érte. A Sors az emberek adósságait sohase törli ki végképp üzleti könyveiből."
"Manapság az emberek tudják mindennek az árát és semminek nem tudják az értékét."
Azt hiszem, jöhet a film..... :)
