sajnos már a tetovált lány trilógiánál is zavartak az egyforma (vagy annak tűnő) nevek.
Kb 50 oldalig jutottam... Valahogy se füle, se farka...
lehet... de nem akartam, nem tudtam tovább olvasni...
2011. július 25., hétfő
Arnaldur Indriðason: Távoli hangok
sajnos már a tetovált lány trilógiánál is zavartak az egyforma (vagy annak tűnő) nevek.
Kb 50 oldalig jutottam... Valahogy se füle, se farka...
lehet... de nem akartam, nem tudtam tovább olvasni...
2011. július 6., szerda
100 legjobb.... (Nagy könyv szavazás)
10. Mihail Bulgakov: A Mester és Margarita
12. Gabriel García Márquez: Száz év magány
20. Ernest Hemingway: Az öreg halász és a tenger
25. Wass Albert: A funtineli boszorkány
27. Kertész Imre: Sorstalanság
30. Henryk Sienkiewicz: Quo vadis
31. Wass Albert: Adjátok vissza a hegyeimet!
34. Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés
37. Rejtő Jenő: Piszkos Fred, a kapitány
39. Emily Brontë: Üvöltő szelek
40. Dallos Sándor: A nap szerelmese
47. Rejtő Jenő: A tizennégy karátos autó
48. Dallos Sándor: Aranyecset
52. Lev Tolsztoj: Háború és béke
53. Ernest Hemingway: Akiért a harang szól
54. Jane Austen: Büszkeség és balítélet
55. Móra Ferenc: Aranykoporsó
56. Mikszáth Kálmán: A fekete város
61. Umberto Eco: A rózsa neve
65. John Steinbeck: Édentől keletre
66. Jaroslav Haąek: Svejk
67. Irwin Shaw: Oroszlánkölykök
68. Wass Albert: Kard és kasza
70. Erich Maria Remarque: A Diadalív árnyékában
72. Jókai Mór: Egy magyar nábob
73. Eric Knight: Légy hű magadhoz
74. Németh László: Iszony
75. Ernest Hemingway: Búcsú a fegyverektől
77. Karinthy Frigyes: Utazás a koponyám körül
78. Douglas Adams: Galaxis útikalauz stopposoknak
79. Gabriel García Márquez: Szerelem a kolera idején
80. Vámos Miklós: Apák könyve
81. Szerb Antal: A Pendragon legenda
83. Böszörményi Gyula: Gergő és az álomfogók
84. Robert Merle: Malevil
87. Szerb Antal: Utas és holdvilág
88. Závada Pál: Jadviga párnája
89. Gárdonyi Géza: Ida regénye
90. Thomas Mann: A varázshegy
92. Milan Kundera: A lét elviselhetetlen könnyűsége
93. Szabó Magda: Az ajtó
94. Márai Sándor: Egy polgár vallomásai
95. Szepes Mária: A vörös oroszlán
96. Thomas Mann: József és testvérei
97. Jókai Anna: Ne féljetek
98. Faludy György: Pokolbéli víg napjaim
100. Esterházy Péter: Harmonia caelestis
Ottlik Géza: Iskola a határon
Ez a lista nekem szinte olyan, hogy addig nem hallhatok meg, míg mindet el nem olvastam.
Azt hittem velem van a baj, amíg Netelka értékelését nem olvastam a Molyon. Addig csupa pozitív, csupa ötcsillagos, ötösre "osztályozott" értékelést olvastam.
Megnyugodtam.
Mert bizony nehezen ment az olvasás. Nem tudtam beleélni magam a történetbe.
Igen, sok helyen érzem amit nekem Ottlik meg akart mutatni, de a történet nem fogott meg. Medvét kedveltem, Bébét kevésbé.
A fele könyvet nem értettem... ( mi az az elefes - nem lehet a lóf.. a seggedbe !! ) - de ez lehet az én bajom.
Amit érzek a regény kapcsán, nem lehet, vagy csak tőmondatokba lehet foglalni:
Elválni. Idegen. Ismeretlen. Barát. Behódolni. Beállni a sorba. Túlélni. Ellenkezni. Megmutatni. Beilleszkedni. Megérteni. Másnak lenni. Másképp élni. Nem minden áron. Embernek maradni. Embernek lenni.
S talán ennyi lett volna csak a mondandója: embernek lenni (maradni), nem mindenáron beilleszkedni, behódolni, sodródni.
DE volt néhány mondata, ami megfogott, amin töprengtem...
"Engem is megvertek. ... Egytől egyig valamennyien beletörtünk az engedelmességbe. ... soha többet nem beszéltünk erről. Nem azért, mert szégyelltük magunkat vagy szégyelltük a világ szerkezetét, hanem azért, mert már nem volt érdekes, és nem tartottuk fontosnak. Mindez végül semmivé vált és éppen azért vélt semmivé, hogy ne kelljen soha többé beszélni se róla.Csak azokról a sokkal fontosabb dolgokról, amelyek lassan-lassan szétfoszlatták, szétrontották, semmivé mállasztották mindezt."
"Engem pedig nem az bántott,hogy darabokra tépi a kockás füzetünket....Az bántott hogy igaza van: hogy úgyis mindegy.Már egyikünk sem tudná folytatni, amit valaha megkezdtünk"
"Lehet mélyebbre esni a földnél."
"..a világhoz nem alkalmazkodni kell, hanem csinálni, nem újrarendezgetni azt,ami már megvan benne, hanem hozzáadni mindig "
Tetszett ez is:
"Szinte kívánsiság volt bennem, hogy mi lesz, olyan bizonyosra vettem a változást, a fordulatot; mert lelkem mélyén ismertem jól annak a lágyan hullámzó, sodródó mozgásnak a rejtett törvényeit, ami a létezésemet hordozta"
"Három napig madarat lehetett volna fogatni velem akkor este az étteremben"
A hivatalos fülszöveg:
Az író új regénye egyrészt szabályos diákregény, mulattató, néha tragikumba forduló diákcsínyekkel, ártatlan vagy borsos kamasztréfákkal, ugyanakkor jóval több is ennél: egy társadalom lélektani regénye. A Horthy-korszak leendő katonatisztjeinek neveléséről, a határszéli kadétiskoláról szól a regény, ahová az úrifiúkat küldik, hogy a legérzékenyebb kamaszkorban történő kínzatások és az embertelen fegyelembe való nevelés után legtöbben maguk is nevelőikhez hasonló kínzókká, fegyelmezőkké legyenek. Azaz: egy erkölcstelen társadalom áldozataiból ennek a társadalomban a védelmezői. Ottlik hitelesen és nagy művészettel ábrázolja ezt a testi-lelki terrort, aminek védtelenül ki vannak szolgáltatva ezek a kamaszok, és azt a folyamatot, amely odáig zülleszti őket, hogy ezt a természetellenes világot természetesnek és egyedül lehetségesnek fogadják el. A kadétiskola komor, baljós épülete a huszas évek ellenforradalmi Magyarországának szimbóluma – és a regény ennek a szimbólumnak társadalmi és erkölcsi tartalmát, valóságát mutatja be, ítéletet mondva fölötte.
2011. június 25., szombat
Denise Vega: Ide kattints!
Ebből kinőttem, így egy gyorsan emészthető és jópofa történetnek tartom.
Tanulság is van… a tetteinkért vállalni kell a következményeket….. az idő mindent megold …. nézzünk szembe magunkkal és próbáljunk objektíven figyelni a környezetünket.
Jók a karakterek, szinte beleélem magam az új közösségbe kerülő tini helyébe, bár a 13 éves lánynak a 42-es lábat kissé túlzásnak tartom :)
Jópofa a végén a nyalókás hasonlat :)
Fülszöveg:
Erin Swift hetedikes. A kisujjában van a számítógép.
Szereti a csokit. Nagy lába van, ezért jól focizik, de rosszul táncol. Minden összejött neki: új suliba kerül, ahol életükben először nem egy osztályba járnak a legjobb barátnőjével, Jillyvel. Meg itt van az osztályból Szuper Fiú is, Mark, aki nagyon bejön Erinnek. Az iskola saját számítógépes hálózatot, Intranetet indít, és Erin a program kulcsa, miközben a hálaadásnapi színjátékban egy cső kukoricát játszik. Ekkor csap be a menykő, és saját maga is meglepődik mindazon, amit másokkal együtt megtud önmagáról – a gömbölyű nyalóka sokféle ízéről már nem is szólva
2011. június 23., csütörtök
Justin Cronin: A szabadulás
Aztaaaa!!!
Na ez igen, ilyennek kell lennie egy jó könyvnek.
800 oldal?
Észre sem vettem... valahogy elragadott és lebilincselt...
Már értem, miért King írt hozzá ajánlást !
Nagyon jó történet, enyhén Végítélet ízű (kis Álomcsapdával vegyítve), ugyanakkor mégsem az.
A szereplők jól vannak kitalálva és kialakítva. A cselekmény magával ránt és el sem enged!
Remek érzékkel megírt történet, kicsit nyitva hagyva az esetleges folytatáshoz..
Ahol nincs komoly történés, ott egy naplóval áthidalva az idő... Szóval remek!
Ugyanakkor romantikusok ne olvassák, mert néhol horrorisztikus jelenetekkel találkozhatunk.
Kicsit a mai igényekhez igazítva vámpíros lények vannak benne, de nem vitte túlzásba a karaktert, mert nem ez a fontos.
A fontos ? Hát kinek mi.
Engem megragadott a Végítélet hangulat, azaz ha valamilyen oknál fogva csak pár ember marad élve a Földön, hogyan kezdenek új életet, hogyan és milyen körülmények között alakul ki egy új társadalom? Szükséges-e a társadalmi hierarchia?
Hogyan tud élni valaki, aki százszor lassabban öregszik, mint a környezete? (korábban elemeztem a Hegylakót, mint hallhatatlant). Be tudunk-e fogadni valakit, aki más mint mi?
(ezt a kérdést kicsit S.Meyer Burok könyve is megpendíti)
Meddig ember az ember és mikor lesz állattá?
Fülszöveg:
Rákban elhunyt felesége halála után Dr. Lear, az özvegy tudós elkezdi kutatni a hosszú élet titkát, a betegségek és az öregedés ellenszerét. A hamarosan a hadsereg felügyelete alá kerülő kísérletsorozat eredményeként azonban a 12 kísérleti alany – minden emberi vonását elvesztve – félelmetes, gyilkos lénnyé alakul át. A kutatás utolsó fázisában a tudósnak szüksége van egy hatéves kislányra is, akit szintén beoltanak a kiszámíthatatlan hatású vírussal. Annak ellenére, hogy a Colorado-hegységbeli kísérleti telepet kommandósok őrzik, a 12 kísérleti alany, azaz „fertőzött” kiszabadul. Senki és semmi nem állíthatja meg őket, a fertőzés egyre terjed, s mind több ember válik hozzájuk hasonló vérszomjas szörnyeteggé. Egyedül Amy, a hatéves kislány szervezete reagál másképpen a vírusra. A különös, világító lényekké átalakuló fertőzöttek az Egyesült Államok egész területét ellepik: már csak egy emberi közösség marad valahol Kaliforniában, melynek tagjai jól kiépített erődjük és harcosaik segítségével majd’ száz éven át megakadályozzák a fertőzöttek bejutását. A Kolónia lakói elszigetelten élnek a kaliforniai hegyekben, a régi, vírus előtti világot az idősek beszámolóiból vagy a Hosszú Portyákon látott romokból ismerik. Egy nap fura lány jelenik meg a Kolónia kapujában – Amy, aki immár több mint százéves, jóllehet még mindig kamaszlánynak látszik. Felbukkanása gyökeres változást hoz a Kolónia életében…
Justin Cronin A szabadulás című poszt-apokaliptikus látomása egy ezer évet átfogó trilógia első része. A könyv megfilmesítési jogát már megvette a Fox 2000 filmstúdió.
„Nem minden évben jelenik meg olyan könyv, mely lenyűgözi a megszállott regényolvasókat, akik valósággal a rabjává válnak, mert a műben olyan kitűnően ötvöződik a remekül kitalált történet és az egyszerű, mégis fenséges szöveg. Az idei évben ez az adomány Justin Cronin A szabadulás című regényében ölt testet. Olvassanak el csak tizenöt oldalt, és meglátják: képtelenek lesznek abbahagyni; olvassanak el újabb tizenöt oldalt, és meglátják: a történet rabul ejti önöket, hajnalig le sem tudják tenni a könyvet. Olyan mű ez, melynek élettelisége a szárnyaló képzelet legnagyobb epikus alkotásaival vetekszik. Mi mást mondhatnék még? Talán csak annyit: olvassák ezt a könyvet, és meglátják, a hétköznapi világ egyszerűen megszűnik létezni.”
Stephen King
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)