2011. január 30., vasárnap

Elmaradtam...

Úgy tűnik elmaradtam a bejegyzésekkel. Nem kicsit, de leginkább nagyon. Sok könyvet olvastam, de egyrészt inkább olvasok, mint írok, másrészt a családomtól nehéz a nethez jutni.
NIFFENEGGER, AUDREY
A Highgate temető ikrei
Érdekes volt.
Azért olvastam el, mert mindenki ódákat zengett róla. Nos ilyet én nem fogok.
Érdekes sztori, jó karakterekkel, van benne csavar is, de...
Lehet hogy a mások ajánlásai alapján többre számítottam.


Fülszöveg:
Az időutazó felesége szerzőjének legújabb regénye igazi megható mese a halálon túl is tartó szerelemről, a gyász feldolgozásáról, és az igazi testvéri összetartásról.

A legendákkal övezett híres londoni viktoriánus temető, a Highgate szomszédságban áll egy fura ház, a Vautravers. Mielőtt rákban elhunyt, itt élt az excentrikus Elspeth, aki lakását Amerikában élő ikernővérének huszonegy éves ikerlányaira, Juliára és Valentinára hagyta. A lányok birtokukba veszik Elspeth hagyatékát, beköltöznek a lakásba, és lassan felfedezik Londont: megismerik szűkebb környezetüket, a baljós árnyakkal teli temetőt, a bogaras szomszédokat, sőt, Elspeth volt szeretőjét, a megtört lelkű, gyászoló Robertet is.
Az ikrek kapcsolatára azonban rányomja bélyegét Valentina rossz egészségi állapota, a folyamatos egymásra utaltságuk, és egy szörnyű titok, amely miatt anyjuk és Elspeth valamikor régen örökre eltávolodtak egymástól.

Amikor Valentina és Robert kapcsolata elmélyül, kiderül, Elspeth kísértetként még mindig a lakásban él, és egyáltalán nem nézi jó szemmel a bimbózó viszonyt...

Az időutazó felesége szerzőjének legújabb regénye igazi megható mese a halálon túl is tartó szerelemről, a gyász feldolgozásáról, és az igazi testvéri összetartásról.




HILL,JOE

A szív alakú doboz

No, ezt imádtam!
Igaz, hogy King könyveit nagyon szeretem, így kétségekkel vettem kézbe a könyvet, Vajon felér-e a papához? Hát be kell valljam, felér. Sőt! A maga misztikumában még túl is szárnyallja.
A borító is találó, szinte minden megvan benne.
Elgondolkodtam rajta: Amilyen idióta vagyok, én is vennék egy szellemet....


Fülszöveg
Judas Coyne-nak volt egy spéci gyűjteménye: egy régi akasztófakötél... egy boszorkány beismerő vallomása... egy mexikói halálpornó-video... Számtalan rajongója éppúgy ismerte a korosodó death-metal rocksztár hátborzongató ízlését, mint hírhedett ifjúkori ballépéseit. Ám a legrémületesebb, legvalószínűtlenebb darabra éppen most tesz szert, jóformán a szemünk előtt - egy internetes árverésen olyasmit kínálnak, aminek képtelenség ellenállni:


Árverésre bocsátom nevelőapám kísértetét...

Egy szó, mint száz: Jude ezer dollár fejében büszke tulajdonosa lesz egy halott ember öltönyének, melyben állítólag egy nyughatatlan szellem kísért. Jude-nak persze semmi oka félni ettől. Kísérti őt sok minden a múltból is - anya- és gyermekverő apa, kíméletlenül eldobott szeretők, elárult, cserbenhagyott muzsikustársak. Eggyel több mit számít?

Csakhogy amit a UPS egy szív alakú fekete dobozban leszállít neki, az nem közönséges, képzeletbeli szellem. Az a legvéresebb valóság. Egyik pillanatról a másikra a legváltozatosabb helyeken kezd felbukkanni az öltöny korábbi tulajdonosa: a folyosón... a hálószobaajtó mögött... Jude imádott Mustangjának hátsó ülésén... az ablakon túl... a tévékészülék képernyőjén... Mintha várna valamire (vagy valakire) - és egyik csontos keze egy láncon függő, fényes borotvát himbál...

A novelláiért több irodalmi díjjal is kitüntetett szerző első regénye a horror és a dark fantasy legújabb csillagának igen ígéretes karrierjét vetíti előre.

----------------------------------------------------------------------------------------------------------
Abszolut beleéltem magam a korosodó rocksztár szerepébe, aki nem tud vagy nem akar igazán semmihez és senkihez kötődni.Akit kérdőre vonnak olyanért, amiről ő nem érzi hogy része lett volna benne.
Jó volt, remélem Hill többi könyve is meg fog jelenni.
Ez tipikusan az a könyv, ami legyen ott a polcomon, mert biztosan el fgom még olvasni. :)

Sánta Ferenc: Az ötödik pecsét

A háború idején is minden nap összegyűlik 4 hétköznapi ember egy kocsmában italozgatni és beszélgetni.
Béla kocsmájában üldögélnek, Gyurica, Király, a könyvügynök, Kovács az asztalos.
Egyik nap betoppan Keszei, a fényképész , s meghívják őt is az asztalukhoz.
Gyurica feltesz egy érdekes kérdést: ha újra megszülethetnének, kinek a sorsát vállalnák magukra: a kegyetlenkedő rabszolgatartóét (Tomoceuszkakatiti), aki nem érzi hogy bűnt követ el, vagy a rabszolgáét (Gyugyu), akit gazdája megnyomorít és megszégyenít, ám mindezek után megnyugszik, mert ő tudja, hogy erkölcsileg tiszta maradt. A vita elindul , de csak egy mondja ki  a véleményét, a fényképész tudja hogy ő Gyugyu lenne.Nem hisznek neki - ezzel ők már kimondatlanul állást foglaltak .A 4 ember (mindnek megvan a maga titka) egész éjjel töri a fejét, a szíve vagy az esze szerint választana.

Másnap a nyilasok elviszik a 4 embert, de egy feltétellel elengedik őket. Fel kell pofozniuk egy félholtra vert embert, aki a nyilasok szerint egy kommunista robbantó, aki amúgy is meghal.
Embereink tétováznak,Kovács megtenné, de elájul. Béla a nyilasokra támad. Gyurica megindul, de Király visszatartja. Végül Gyurica megteszi, de ezzel egy lelki válságba kerül, szinte önkívületben megy haza.Meg kellett tennie , mert otthon zsidó gyerekeket bújtat.

2010. július 15., csütörtök

Anita Gayn: Senkinek sem kellesz!


A borítója fogott meg. Olyan magányos ,árva és elhasznált az a mackó.
Azt hiszem nagyon találó a borítója.
A történet ?
Egy 15 éves lány, aki tud magára vigyázni, ( talán felnőttebb sokunknál ) visszakerül a régi szülőhöz, a régi környezetbe, a régi emberek közé.  Keresi az emlékeiben élő régi barátot, pajtást, szerelmet, de az már nem ugyanaz. Mint ahogy önmaga sem azonos a 8 évvel ezelőtti kislányhoz. 
Ha happy end lett volna, akkor a romantikus kategóriába sorolnám, de így nem az. Legalábbis számomra nem.
Ha visszagondolok az út- és társaságkereső, önmegvalósításra törekvő tinédzser önmagamra, érzem... újra átélem a fájdalmat, a csalódást, és mindazt, amit akkoriban nem neveztem nevén - csak éreztem.

Ugyanúgy elszorult a torkom, mint akkoriban, ha fejjel mentem a falnak, vagy visszacsúsztam a nehezen megmászott üveghegyről. Jó lett volna ilyen talpraesettnek lenni. Ilyen "kész"-nek, aki nem akar mindenkinek, vagy inkább senkinek megfeleni. Aki tudja hogy mennyit ér, mit akar.. és arra tart. Ha bánat, fájdalom éri, megrázza magát és megy tovább..  Hm, milyen egyszerű is lenne....  (nem jó, csak egyszerűbb)

Sokaknak csalódás a könyv vége, de szerintem így jó. Hiszen változunk. Hatással van ránk a tapasztalat, a tudás és a környezet. Nem kergethetjük azt az álmot amit egyszer megálmodtunk...... Szemünk előtt lebeghet ugyan, de tudni kell alkalmazkodni és az álmot is formálni a lehetőségekhez képest.  

Ha pontoznám ... 9,5-et adnék a 10-ből.  
Ajánlanám nemtől, kortól függetlenül mindnekinek.   

Kezdetek ...

Hát kezdjük!

 
Sokat olvasok, ezért itt az ideje, hogy feljegyezzem
ami eszembe jut az aktuális könyvről.
Legyen az vélemény, érzés, hangulat, ... bármi..
Nekem.
Csak úgy.